A fürdőszoba veszélyes üzem, tudja jól Frici bácsi. Ezért is szeretne pár fontos gondolatot megosztani ezzel kapcsolatosan veled. Na persze nem csak a vizes kád meg szappan miatt kell jobban odafigyelned. Hanem elektromos szempontból is van jó pár dolog, amit fontos betartanod. Már a gyerekek is tudják, hogy a víz és áram veszélyes kombó.
A fürdőszobák villamos berendezésire a követelményeket külön szabvány rögzíti, amit nem csak a villanyszerelőknek kéne ismerniük.
A zónák
A fürdőszobákat, villamos berendezés elhelyezésének tekintetében, 3 sávra (zónára) osztják:
0. sáv: a fürdőkád és/ vagy zuhanytálca belseje. (Ha nincs zuhanytálca, akkor ez a sáv 10 cm magas és kifolyótól mért 120cm.)
1. sáv: a fürdőkádat és/vagy zuhanytálcát körbevevő térrész. A padlótól mért 225 cm magasságig terjed és tartalmazza a határoló falakat is. (Tálca nélküli zuhany esetén a határ a kifolyótól mért 120cm. A magasság is lehet 225cm felett, ha a vízkifolyás ennél magasabban van. Így ott az a felső határ.)
2. sáv: Magassága megegyezik az 1. sávval és és a szélessége onnan számított 60 cm. (Zuhanytálca nélküli zuhany esetén nincs ez a sáv.)
Kapcsolók és dugaljak
Az egyes sávokban a következőképpen lehet elhelyezni kapcsolókat, dugaljakat és a hozzájuk kapcsolódó szerelvényeket.
0. sáv: ide nem kerülhet semmi.
1. sáv: Legfeljebb 25V AC (váltóáram) és 60V DC (egyenáram) névleges feszültségű kapcsolók, dugaljak és szerelvényeik. A tápforrás a 0. és 1. sávon kívül helyezkedik el. (A 0. és 1. sávban létesített fogyasztók tápellátásához tartozó csatlakozódobozok és rögzítőelemei kerülhetnek még ide.)
2. sáv: Kapcsolók, dugaljak és szerelvényeik az 1. sávhoz hasonlóan, valamint borotva tápegységet (védőelválasztó transzformátorral egybeépített dugaszolóaljzatot) szabad elhelyezni.
Villamos berendezések
Villamos berendezések elhelyezésére a következőképpen van mód.
0. sáv: csak 12V Ac és 30V névleges feszültségű (SELV védett), IPX7 védettségű, rögzített és állandó csatlakozású villamos berendezés kerülhet ide. Abban az esetben, ha a gyártói utasítások szerint alkalmas a 0. sávban való használatra.
1. sáv: csak olyan, legalább IPX4 védettségű, rögzített és állandó csatlakozású, legfeljebb 25V AC vagy 60V DC névleges feszültségű (SELV/PELV védett) fogyasztót szabad felszerelni, amelynek gyártói utasítása az ilyen elhelyezést kifejezetten megengedi.
2. sáv: minimálisan IPX4 védettségű villamos szerkezet használható itt.
Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés
A vezetékezés részét alkotja még a kiegészítő védelem: helyi egyenpotenciálú összekötés szerelése.
Alapelv: kiegészítő egyenpotenciálú összekötést (EPH) kell létrehozni a fürdőkádat és zuhanyt tartalmazó helyiségen belül a testek és a hozzáférhető idegen testek védővezetőhöz való csatlakoztatásával.
A fürdőszobai EPH szakasznak csatlakoznia kell a ház/lakás EPH rendszeréhez. Műanyag köpenyű fém csöveket csak akkor szükséges bekötni, ha azok szabad kézzel megérinthetők. A falban lévő WC tartály fém szerkezetét és a gáz vízmelegítő burkolatát sem kell a kiegészítő EPH-ba bekötni.
Egyéb megfontolások
A fürdőszoba minden villamos berendezését csak olyan áramkörrel szabad táplálni, amely (egyenként vagy a többi áramkörrel együttesen) 30 mA-s vagy ennél érzékenyebb áramvédő kapcsolón át van táplálva.
A fürdőszobai dugaljakat célszerű olyan magasságba helyezni, hogy a kézről lecsöpögő víz ne kerülhessen beléjük.
Az első programozható, elektronikus, digitális számítógép az ENIAC (angolul Electronic Numerical Integrator And Computer) volt.
1946. február 14-én készült el. 17 468 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát és 1500 jelfogót építettek bele. 2,5 m magas volt, 30,5 m hosszú és 30 tonna. Körülbelül 5 millió kézi forrasztást tartalmazott. Az összeadást és a kivonást 1/5000 másodperc alatt végezte el, ezzel 500-szor gyorsabb volt, mint az akkoriban megjelent MARK II. Elektroncsöves rendszerű volt, a csöveket modulárisan építették be, ezért a karbantartása gyors és egyszerű volt, kétnaponta negyedórás szerelést igényelt.
Eredetileg katonai célra tervezték. A második világháború során a lövészeti táblázatok számítására használták.
Az emberi testben keletkező feszültség kis mértékű és általában az idegrendszer működésével, illetve az izom-ideg ingerületi folyamatokkal kapcsolatos. Például az elektroencefalogram (EEG) során a fejbőrön keresztül mért feszültség alapján következtetéseket vonhatunk le az agy tevékenységéről. Emellett az elektromiográfia (EMG) segítségével az izomaktivitást is mérhetjük. A legismertebb mérő eszköz az EKG (elektrokardiogram), ami a szívizom működése során keletkező elektromos feszültségeket méri a mellkas (és a test egyéb) pontjaira rögzített elektromos elvezetésekkel.
A villám és a mennydörgés az atmoszférában előforduló elektromos jelenségek leglátványosabb és egyben legfélelmetesebb megnyilvánulásai közé tartoznak.
A villám egy elektromos kisülés, amely az ég és a föld között lép fel, gyakran viharok során. A villámlás kísérőjeként jön létre a mennydörgés, amely az elektromos kisülés okozta hőhatás következtében létrejövő hangrobbanás.
Ezek a jelenségek lenyűgöző látványt nyújtanak, de jelentős veszélyt is hordoznak az emberre és a környezetre, például tüzeket okozhatnak, és elektromos berendezéseket károsíthatnak.
Amennyiben egy képzett villanyszerelő (mint Frici bácsi) röviden akar válaszolni a kérdésre: „Mert ez a dolga.”
Valóban. A kismegszakítónak az a feladata, hogy az elektromos hálózat (a védett kör) számára megfelelő védelmet kínáljon. Itt a hangsúly a hálózaton van. És nem a fogyasztói kényelmen.
Vagyis attól véd meg minket a kismegszakító, hogy a tűz martalékává váljon az ingatlanunk. Ugyanis egy elektromos zárlat következtében keletkező (a villamos vezeték terhelhetőségét jóval meghaladó) hatalmas túláram során olyan mennyiségű hő keletkezik, ami pillanatok alatt megsemmisíti a vezetékek szigetelését és lángra lobbantja mindazt, amit csak tud.
Hogyan működik egy kismegszakító?
A kismegszakító viszonylag kis mérete ellenére is egy meglehetősen bonyolult szerkezet. Ahogy korábban is írtuk, az elektromos hálózat védelmét hivatott szolgálni. Ezt két különböző működési módjával tudja biztosítani.
Zárlat elleni védelem
Azt még a nem villanyszerelők is tudják, hogy rövidzárlat esetén a kismegszakító azonnal (10ms-en belül) leold. Ezzel biztosítva azt, hogy az elhanyagolható ellenállású hiba (tökéletes rövidzár) következtében fellépő hatalmas hő a vezetékek szigetelését feleméssze.
Ebben az esetben egy késleltetés nélküli, áramérzékeny elektromos gyorskioldó gondoskodik a védelemről, ami a zárlatos rész táplálását önműködően megszakítja.
Túlterhelés elleni védelem
Azt viszont kevesen tudják (és akár még villanyszereléssel foglalkozók sem), hogy a kismegszakítóknak van egy másik védelmi mechanizmusuk, ahol pedig a nem annyira drasztikusan nagy, viszont tartós túláram ellen védenek. A tartósan túlterhelt vezeték is melegszik, és a keletkezett hő káros a rendszer egészére.
A tartós túlterhelés esetén a hőkioldás elvén szakítja meg az áramkört, időkésleltetett ikerfémes hőkioldót alkalmaznak. A kioldás ideje pedig attól függ, hogy mekkora az átfolyó áram nagysága. Amennyiben az előírtnál nagyobb az átfolyó áram, az melegíti az ikerfémet, ami így kimozdul eredeti állapotából, ezzel lekapcsolva a kismegszakítót.
A kismegszakítónak a 13%-os túlterhelést több mint 1 órán át kell engednie. Viszont 45%-os túlterhelés esetén 1 órán belül meg kell szólalnia.
Kismegszakítók karakteresztikája
A zárlat elleni védelem kapcsán beszélhetünk a kismegszakítók ún. karakterisztikájáról. A karakterisztika azt jelenti, hogy a késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldó a névleges áram hányszorosára van beállítva. (A késleltetett hőkioldó túláram értékei megegyeznek mindhárom karakterisztika esetében.)
B kioldási karakterisztika: Ebben az esetben a gyorskioldó a kismegszakító névleges áramának //magyaráz// 3-5 szörösére van beállítva. (Vagyis egy B10-es kismegszakító 30-50A között fog leoldani) Jellemzően ún. OHM-os fogyasztók, mint például az elektromos tűzhely, elektromos fűtőkészülék – túláram-védelmére alkalmazhatók.
C kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 5-10 szeresére van kalibrálva. (C10-es kismegszakító esetében 50-100A között szólal meg). Az induktív fogyasztók esetén, mint például a mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény érdemes használni.
D kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva. Leginkább az ipari felhasználásban fordul elő, fogyasztócsoportok vezetékvédelmére alkalmazzák.
Na de miért old le a kismegszakító?
Most már biztos tűkön ülsz kedves olvasó, hogy végre megtudd a miérteket. Valójában a működés megértése már magában hordozza az erre a kérdésre adandó választ.
Amennyiben egy zárlatos berendezés csatlakozik az elektromos hálózathoz, akkor azonnal leold a kismegszakító. Például egy hibás vízforraló esetében.
Abban az esetben is működésbe lép a kismegszakító védelme, ha az elektromos hálózatban lép fel zárlat. (Pl. a fázisvezető és a nullvezető szigetelése megsérült és ezek fémesen érintkeznek.
Olyankor, amikor több nagy fogyasztású készülék is egy áramkörhöz, illetve egy kismegszakítóhoz csatlakozik, előfordulhat hosszabb ideig fenálló túláram. Főleg, ha ezek a készülékek egyidejűleg üzemelnek. Ilyenkor azt vesszük észre, hogy bizonyos használati idő után lekapcsol a kismegszakító. Pl. az elektromos sütő és mosógép együttes használata esetében. Az ilyen esetek ellen úgy tudunk védekezni, ha nem sütünk és mosunk egyszerre. Vagy még jobb, ha a fogyasztókat egyenletesebebben osztjuk el az egyes körök között. Ill. nagyfogyasztóknak külön áramkört alakítunk ki.
Mit tegyek, ha nem tudom visszakapcsolni a kismegszakítót?
Így a cikk végére már érted a jelenséget, tisztában vagy a működéssel, viszont előfordul, hogy még így sem tudod visszakapcsolni a kismegszakítót.
Erről a témáról tervezünk egy hosszabb cikket írni, így csak pár gondolat erejéig foglalkozunk ezzel most.
Íme néhány az okok közül:
a hibás elektromos készülék még mindig a hálózathoz csatlakozik,
az elektromos hálózat zárlata magától nem szűnik meg,
English 
Hungarian