by Frici bácsi | Feb 27, 2024 | Did You know?
Nem meglepő módon a világ első kereskedelmi célú atomerőművét az Egyesült Államokban helyzeték üzembe. A hidegháborús versengés (az USA és a Szovjetúnió között) jelentős mérföldköve volt az Idaho Falls-ben üzembe helyezett Experimental Breeder Reactor I (EBR-I) elnevezésű létesítmény.. És ez kiemelkedő fontosságú esemény volt a polgári célú atomenergia felhasználás területén is.
Az erőmű építését még az 1940-es évek közepén kezdték meg és a munkálatok egészen 1951-ig tartottak. A projektet az Argonne National Laboratory irányította. Ez a cég felelt mind a tervezésért, építésért és üzembe helyezésért. Walter Zinn, az Argonne National Laboratory munkatársa volt az EBR-I projekt vezetője.
Walter Henry Zinn (1906-2000) amerikai fizikus volt, aki jelentős szerepet játszott az atomenergia-ipar kezdeti fejlesztésében. Zinn hozzájárult a világ első működő atomreaktorának, a Chicagói Pile-1-nek, építéséhez is.
Zinn mellett még Enrico Fermi is szerepet kapott a az erőmű tervezésében.
Ez a reaktor azért volt különleges, mert nemcsak energiatermelésre, hanem új technológiák és folyamatok tesztelésére is használták. Itt folytak az első sikeres plutónium termelési kísérletek, amelyek kulcsfontosságúak voltak a nukleáris fegyverek és az atomenergia iparának fejlődésében.
A műszaki részletek között kiemelkedik az EBR-I reaktortípusa és teljesítménye. A reaktor egy nátrium-hűtésű grafit-moderátorral működő reaktor volt. Ez azt jelenti, hogy a grafitot használták a neutronok lassítására és a nátriumot hűtőanyagként alkalmazták a reaktorban. Az EBR-I volt az első olyan atomerőmű volt, amelyben nátriumot alkalmaztak hűtőanyagként a reaktor magjának hűtésére. A nátrium kiváló hőátadási tulajdonsággal rendelkezik, azonban rendkívül reaktív a vízzel, ami komoly biztonsági kockázatot jelentett. Szerencsére ennek ellenére stabilizálni tudták az erőmű hűtőrendszerét.
A reaktor fűtőanyagaként uránt használtak az erőmű egyetlen blokkjában. A természetes urán két fajta izotópot tartalmaz; urán-238-at és urán-235-öt. Az előbbi van jelen nagyobb mennyiségben, viszonylag stabil és a hasadási folyamatokban kevésbé vesz részt. Az utóbbi (az urán-235) jelenti az igazi fűtőanyagot, azonban ennek kis mennyisége miatt az uránt használat előtt dúsítani kell.
Teljesítménye körülbelül 0,2 megawatt (MW) volt, ami kisebbnek tűnhet a későbbi atomerőművekhez képest, de jelentős előrelépést jelentett az atomenergia iparának korai szakaszában. A magahasadás során keletkező hőt használták gőz képzésére, ami egy turbinán keresztül egy generátort hajtott meg, így termelve az elektromos áramot.
A megtermelt elektromos áramot négy darab 200 W-os izzó táplálására használták fel és gyakorlatilag a megtermelt áram elegendő volt a teljes létesítmény bevilágítására.
Bár az EBR-I-t nem használták hosszú távon energia előállítására, a reaktor kísérleti célú működtetése és a benne végzett kutatások és tesztek fontos alapot teremtettek az atomerőművek későbbi fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. Az EBR-I projekt hozzájárult az atomenergia békés célú felhasználásának megértéséhez és elfogadásához, valamint az atomenergiaipar fejlődéséhez és növekedéséhez világszerte.
AZ EBR-I működését 1964-ben leállították, amikor már nem volt gazdaságos fenntartani. Leállítása után az épületet és a reaktort az Idaho Nemzeti Laboratóriumának adták át. Az EBR-I a mai napig látogatható, mint múzeum és oktatási központ, amely bemutatja az atomenergia korai történetét.
A következő link-en tehetünk virtuális sétát az erőműben:
EBR-I Tour – YouTube
by Frici bácsi | Feb 20, 2024 | Did You know?
Az elektromos hálózatok kialakulásának történetében az egyik kimagasló esemény volt, amikor az első elektromos villanykörte megjelent. A villanykörte megjelenése mérföldkő volt a lakossági és közterületi világítás történetében, átírva ezzel az éjszakai életet és a munkakörülményeket.
Az első villanykörte megalkotása hosszú és sokszínű folyamat eredménye volt, amelynek során több különböző feltaláló és tudós játszott szerepet. A folyamatok egyik egyik kiemelkedő szereplője az amerikai Thomas Alva Edison volt, aki 1879-ben sikeresen kifejlesztette az első gyakorlatban is használható, hosszú élettartamú elektromos izzót. Edison eredményeit megelőzte számos más feltaláló, köztük Joseph Swan angol fizikus és kémikus, aki szintén jelentős mérföldkövet jelentett az elektromos világítás terén.
Swan és Edison egymással párhuzamosan dolgoztak az elektromos izzó megalkotásán, és mindketten olyan körteformájú üvegkapszulát használtak, amelyben egy vékony szálon keresztül áram folyt, és hevítette az izzószálat, és az így fényt adott. Swan 1878-ban szabadalmaztatta az ötletét, azonban Edison 1879-ben jelentette be a sajátját. A két férfi később egyesítette erőiet, és közösen létrehoztak egy vállalatot az izzók gyártására.
Az üvegkapszula rendeltetése az volt, hogy szigetelje az izzószálat a külső környezettől és megakadályozza az oxigén hozzáférését, így a szál nem égett ki olyan gyorsan. Az üveg kapszula tartalmazott egy vagy több vezetőt, általában rézhuzalt, amely az elektromos áramot a szálhoz vezette.
Az első ielektromos árammal működö fényforrás alapvetően egy üvegkapszula volt, melyben egy szénszál (később cirkónium vagy volfrám) helyezkedett ett, és melyet egy elektromos áramkörbe kapcsoltak. Az áram melegítette a szálat, amamely izzásba jött, és fényt adott. Az ilyen korai izzók még nem voltak tökéletesek – gyakran hamar tönkrementek, és hatékonyságuk sem volt túl nagy -, de az alapelv megléte forradalmasította a világítástechnikát.
Az első villanykörték elterjedése igen hanar bekövetkezett, mivel sokakak számára vonzó volt a biztonságosabb, higiénikusabb és könnyen kezelhetőbb alternatíva a gyertyákhoz és gázlámpákhoz képest. Az elektromos hálózatok viszonylagos gyors kiépülése, valamint az izzók folyamatos fejlesztése és árának gyors csökkenése révén az elektromos világítás hamarosan az otthonokban és az ipari létesítményekben is általánossá vált.
by Frici bácsi | Feb 16, 2024 | Hosszabban
Frici bácsi nem csak villanyszerelő, de világlátott ember is. Ezért tudja, hogy a nagyvilágban nem csak olyan csatlakozóaljzatok vannak, mint kishazánkban. Meg is lepődnél, hogy mennyiféle és fajta variáció van.
Ez jó ha tudod, amennyiben utazgatnál a nagyvilágban, milyen fajta aljzatokkal fogsz találkozni.
Fontos tudni, hogy minden aljzat típushoz tartozik egy tökéletesen bele illő dugvilla. Gyakorlatilag párban jár a kettő. Azonban azt is érdemes tudni, hogy az adott aljzat nem csak a hozzá tartozó dugvillát képes fogadni. A leírásban arra is kitérünk, hogy melyekkel tud még együttműködni.
A dugaljak nem csak a geometriájukban térnek el, hanem a működtető feszültségben is. Ez a feszültség 100 V és 240 V között változik. Az országok túlnyomó többségében a feszültség nagyjából 230 V vagy 115 V, 50 Hz-es vagy akár 60 Hz-es frekvenciával egyfázisú kialakítás esetén.
Pár szó az aljzatokról és dugvillákról
Az aljzatok úgy épülnek fel, hogy bennük rejtett érintkezőket helyeznek el. Ezeket nevezzük csöveknek. Ezekbe a csövekbe illeszkednek a dugvillák érintkezői, a csapok.
Csatlakozóaljzatok
És akkor itt következzenek az egyes konnektor típusok.
A típus
Egy egyszerűbb típus, ami egy pár lapos csapból áll. Ennek a dugasznak az újabb változatánál a nullázó csapot megnagyobbították, így azt már nem lehet fordítva bedugni a foglalatba. A régebbi típusú dugókat lehetett az újabb típusú aljzatba is csatlakoztatni, de ez fordítva nem lehetséges.
Elterjedés: főleg az USA, Kanada, Mexikó és Japán
Csapok száma: 2
Földelt: nem
Maximális áramterhelés: 15A
Feszültség: 100 – 127 V (majdnem mindig)
Kompatibilitás: az A csatlakozódugóval
B típus
Ez az A típus továbbfejlesztett, földelőcsappal kiegészített változata. Ez a földelőcsap lehet kerek vagy U alakú.
Elterjedés: főleg az USA, Kanada és Mexikó
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 15A
Feszültség: 100 – 127 V (majdnem mindig)
Kompatibilitás: az A és B csatlakozódugókkal
C típus – Euro dugalj
A C típusú dugaljak kettős szigeteléssel rendelkeznek, és nem használnak földelő csapot. Gyakran megtalálhatóak különböző adapterekben. Ez a típusú dugó kompatibilis az E vagy F típusú aljzatokkal.
Elterjedés: általánosan használt Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában
Csapok száma: 2
Földelt: nem
Maximális áramterhelés: 2,5A, 10A és 16A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C csatlakozódugóval
D típus
Ez a kivitel szintén három, hengeres érintkező csappal rendelkezik, V alakú elrendezésben. A földelő érintkező nagyobb keresztmetszetű, vastagabb az áramvezető csapoknál. A csapok aszimmetrikus elrendezése következtében csak egy irányból dugaszolható az aljzatba a csatlakozódugó.
Elterjedés: leginkább Indiában használt
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 5A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a D csatlakozódugókkal (részben és nem biztonságos módon a C, E és F csatlakozódugókkal)
E típus – Francia dugalj
Ezt a típust E-ként emlegetik, de „francia aljzatnak” is nevezik. A csatlakozódugóban a két áramvezető csap mellett az aljzat földelőcsapját befogadó érint-kezőhüvely van kialakítva. Mivel a három érintkező V alakú elrendezésű, a csatlakozódugó csak egy módon dugaszolható az aljzatba
Elterjedés: Jellemzően Franciaországban, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, de Szlovákiában vagy Lengyelországban
Csapok száma: 2
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 16A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C, E és F csatlakozódugókkal
F típus – Német dugalj
Ezt a széles körben használt aljzatot Schuko néven is ismerik. Az egyetlen jelentős különbség az E típusú aljzathoz képest a földelőcsap hiánya. Ezt azonban egy pár földelőcsík helyettesíti, amelyek a konnektor tetején és az alján helyezkednek el.
Elterjedés: szinte mindenhol Európában és Oroszországban (kivéve Nagy-Britanniában és Írországban)
Csapok száma: 2
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 15A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C, E és F csatlakozódugókkal
G típus
A dugó csapjai V alakban vannak elhelyezve, ezért csak egy irányból lehet az aljzatba bedugaszolni. A csatlakozódugóba vezetékvédő karakterisztikájú olvadóbiztosító van beépítve.
Elterjedés: leginkább Nagy-Britanniában, Írprszágban, Máltán, Malajziűban és Szingapúrban
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 13A
Feszültség: 220 – 250 V
Kompatibilitás: a G csatlakozódugóval
H típus
Ennek a típusnak korábbi változata szögletes, hasáb alakú csapokkal rendelkezett, amelyeket az 1989-ben bevezetett szabványváltozás szerint hengeres alakú csapokra módosítottak. A módosítás alapján rendszeresített aljzat olyan nyílásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy mindkét kivitelű csatlakozó befogadására alkalmas legyen. Az érintkező csapok ennél a konstrukciónál is V alakban vannak elhelyezve.
Elterjedés: kizárólag Izraelben és a Gázai övezetben
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 16 A
Feszültség: 220 – 240 v
Kompatibilitás: a C és H csatlakozódugókkal (részben és nem biztonságos módon az E és F típusú csatlakozódugókkal)
I típus
Az áramvezető kések a földelő érintkezőhöz képest fordított „V” alakban helyezkednek el, és egymással 300-ot bezárva vannak elhelyezve
Elterjedés: főleg Ausztráliában, Új-Zélandon, Kínában és Argentínában
Csapok száma: 2 vagy 3
Földelt: 2 villás – nem, 3 villás – igen
Maximális áramterhelés: 10A
Feszültség:220 – 240 V
Kompatibilitás: az I csatlakozódugóval
J típus – Svájci dugalj
Ez a dugaszoló aljzat részben hasonlít a C típusú aljzathoz, viszont három csapja van, a középsőt a földelő vezetékhez csatlakoztatták. Az optimális használathoz tehát szükség lesz egy szűkítőre a svájci nyaralásunk során.
Elterjedés: szinte kizárólag Svájcban és Lichtensteinben
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 10A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C ás J csatlakozódugókkal
K típus – Dán dugalj
A K-típusú dugaszoló aljzat három csapból áll, amelyek közül kettő kerek (fázis és nulla), a harmadik pedig félkör alakú (föld). Általában ezt a típusú aljzatot úgy szerelik a falra, hogy a földelőnyílás alul található. A fázis- és a nullás kábel közötti távolság megegyezik a C típusú dugaszolóaljzatéval (19 mm), amellyel így kompatibilis. Dánián kívül Grönlandon is megtalálható ez a típusú konnektor.
Elterjedés: kizárólag Dániában és Grönlandon
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 16A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C és K csatlakozódugókkal (részben és nem biztonságos módon az E és F típusú csatlakozódugókkal)
L típus – Olasz dugalj
Az olasz aljzat két változatban is megtalálható. Van egy 10 A-s és egy 16 A-s változat is. Mindkét esetben a három csap egyvonalban helyezkedik el. A 10A-es esetben a tüskék vékonyabbak és közelebb is vannak egymáshoz, mint a 16A esetén. Vagyis, elvileg, egymással nem kompatibilisek. Viszont vannak olyan kombinált aljzatok, amik mindkét változat fogadására alkalmasak.
Elterjedés: szinte csak Olaszországban és Chilében
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 10A és 16A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: az L csatlakozódugóval
M típus
Ez a típus konstrukciójában hasonló a „D” típusú csatlakozókhoz, azoknak a Dél-Afrikai Köztársaság által saját használatára továbbfejlesztett,15 A névleges áramú változata.
Elterjedés: leginkább Dél-Afrikában használt
Csapok száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 15A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: az M csatlakozódugóval
N típus
Elterjedés: Braziliában és Dél-Afrikában használt
Villák száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 10A, 16A és 20A
Feszültség: 100 – 240 V
Kompatibilitás: a C és N csatlakozódugókkal
O típus
Elterjedés: kizárólag Thaiföldön használt
Villák száma: 3
Földelt: igen
Maximális áramterhelés: 16A
Feszültség: 220 – 240 V
Kompatibilitás: a C és K csatlakozódugókkal (részben és nem biztonságos módon az E és F típusú csatlakozódugókkal)
by Frici bácsi | Feb 13, 2024 | Did You know?
A világ első villamosenergia-termelő rendszerét 1882. szeptember 4-én helyezte üzembe Thomas Edison a New York-i Pearl Streeten. Az erőmű egy 590 lóerős, széntüzelésű gőzturbinát használt, amely egy 6000 wattos generátorral volt összekötve. A rendszer egyenárammal látta el a Pearl Streeten található 85 házat és vállalkozást.
Az erőmű működése a következőképpen zajlott: a szén a kazánban elégett, és a keletkező gőz a turbinát hajtotta meg. A turbina forgása pedig a generátorral összekötött tárcsák forgását eredményezte. A tárcsák mozgása pedig elektromos áramot generált.
Az erőmű hatalmas sikert aratott, és Edison cége, az Edison Illuminating Company gyorsan terjeszkedni kezdett. 1883-ra már 12 városban működött Edison-féle villamosenergia-rendszer, és a fogyasztók száma is folyamatosan növekedett.
by Frici bácsi | Jan 24, 2024 | Hosszabban
Frici bácsi figyelmes villanyszerelő, aki nem csak közvetlenül a villanyszerelési dolgokban próbál segíteni leendő ügyfeleinek. Ezért is választotta ezt a témát. Röviden összefoglalja a szolgáltatóknál jelenleg elérhető lakossági tarifákat. (Az árak szolgáltatónként változnak, ezért közelítő értéket adtunk meg.)
A1 – az általános
Egy zónás díjszabás, amely éjjel-nappal ugyanazon az áron érhető el. Ennek köszönhetően készülékeinket átlagosan ezzel a tarifával működtetjük.
Az A1 tarifa ára 2523 kWh/év-ig kb. 36 Ft/kWh kedvezményes áron elérhető, míg 2523 kWh/év felett 70,1 Ft/kWh.
A2 – az időzónás
Az A2 tarifa már két időzónát alkalmaz. A csúcsidőszak hétköznapokon 7:00 és 23:00 között van, míg a völgyidőszak a hétköznapokon és hétvégén 23:00 és 7:00 között van. Az A2 tarifa akkor éri meg igazán, ha legalább a fogyasztásunk felét éjszaka vagy hétvégén végezzük.
A csúcsidőszakban az áramdíj kb. 42 Ft/kWh, míg a völgyidőszakban jóval kedvezőbb, mindössze kb. 32 Ft/kWh. Lakossági piaci áron mindkét időszakban 70,1 Ft/kWh az árszabás.
B – az „éjszakai” vezérelt
A B tarifa a régi éjszakai áramnak felel meg, de már vezérelt áram néven is ismert. Ezt a tarifát olyan berendezések üzemeltetéséhez ajánlják, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek. Ezek a berendezések külön mérőórával vannak ellátva, és fix bekötésüek. Ide tartoznak például a hőtárolós készülékek és bojlerek. Az áram ebben a tarifában csak csúcsidőn kívül, naponta 8 órán keresztül érhető el. A B tarifát kiegészítésként választhatjuk az A1 vagy A2 tarifák mellé.
Az ára 2523 kWh/év-ig kb. 23 Ft/kWh, e felett pedig 60,9 Ft/kWh.
Geo – hőszivattyúkhoz optimalizált
A Geo tarifa egy speciális díjszabás, amit kifejezetten hőszivattyús berendezések üzemeltetéséhez terveztek. Ezt a tarifát az MVM Émász Áramhálózati Kft. és az ELMŰ Hálózati Kft. szolgáltatási területén érhetjük el, azonban 2021. szeptember 1-jétől új szerződések már nem köthetők.
A B GEO tarifa esetében a berendezés vezérelt áramkörhöz kapcsolódik, amely naponta legalább 20 óra üzemidőt biztosít a hőszivattyú számára, 2x maximum 2 óra megszakítással. (Egy megszakítás nem lehet hosszabb 2 óránál, és két megszakítás között legalább 2 óra felfűtési időnek kell rendelkezésre állnia.)
Az ára kb. 24 Ft/kWh.
H – megújuló energiaforrásokhoz és hőszivattyúkhoz
Az H tarifa a hőszivattyúkhoz és megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható. Az egyik legfontosabb jellemzője, hogy csak fűtési célra és csak október 15-től április 15-ig érhető el. Viszont ebben az időszakban folyamatosan. Ez a tarifa akár B mell; is igényelhető.
Az ára kb. 23 Ft/kWh.
English 
Hungarian