/Terveim szerint még bővítem a kérdések körét/

A villanyszerelési munkák megbízhatósága és biztonsága kiemelkedően fontos minden otthonban. Amikor villanyszerelőt hívunk, szeretnénk biztosak lenni abban, hogy a szakember megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezik. A minőségi villanyszerelés nagyon fontos az otthonunk biztonsága érdekében.

Összefoglalás

Jelen cikk egy picit rendhagyó, ugyanis itt nem egy adott témát járunk körbe, hanem olyan kérdéseket és a rájuk adott válaszokat gyűjtöttük össze, amiből jó eséllyel megállapítható, hogy egy villanyszerelő mennyire mestere a szakmájának. Végeredményben azt biztosítjuk ezzel, hogy az otthonunk villanyszerelése megfelelő minőségű legyen.

Kérdéslista (a helyes válaszokkal)

1. Hogyan oldaná meg, hogy egy lámpát több kapcsolóval is kapcsoljunk? Mi az alkalmazható kapcsolók maximális száma?

Egy lehetséges helyes válasz:

A valamennyire is képzett villanyszerelő tudja, hogy a megvalósításhoz mindenképpen szükség van minimálisan 2db alternatív- vagy más néven váltókapcsolóra. (száma 106) Ezeket 2 vezetékkel kötjük össze („játszó szálak”); az egyikhez kapcsolódik a lámpakor beérkező fázisa, a másik kapcsolóból pedig a kapcsolt szál a lámpához fut.

Amennyiben két kapcsolónál többet szeretnénk használni, úgy keresztkapcsolókat (száma 107) is fel kell használnunk. Ezeket mennyiségi korlát nélkül tudjuk összefűzni úgy, hogy az alternatív kapcsoló 2 (játszó) szála befut egy keresztkapcsolóba és innen két szál fut tovább egy újabb keresztkapcsolóba vagy a sor végi váltókapcsolóba.

A témában hasznos cikk (igaz, nem Frici bácsi írta):
Villanykapcsolók bekötése, csoportosításuk és működésük. (megaohm.hu)

2. Lesz-e védőösszekötő-vezető hálózat kialakítva? Mi kerül bekötésre?

Megjegyzés: ez kimondottan új kiépítés esetén érdekes. Meglévő rendszer esetén ennek megléte vagy hiánya ellenőrizhető.

A védőösszekötő-vezető hálózat terminus nem túl régi; villanyszereléssel foglalkozó írásokban, cikkekben erre még EPH (ekvipontenciális hálózat) néven utalnak leggyakrabban.

Egy lehetséges helyes válasz:

Az ilyen hálózat kialakításának lényege, hogy az épületben, lakásban található nagyobb kiterjedésű fém hálózatokat (pl. gázvezetékek, vízvezeték, fűtésköri vezetékek) ugyanarra a potenciálra hozzuk. Ez azért fontos, mert így nem tud potenciálkülönbség ezek között kialakulni és nem kezd áram folyni, ami akár a mi testünkön is áthaladhat. Egy ilyen jellegű megrázó élményről a Miért csíp a víz című FB post-ban írtam.

Bekötés esetén az ökölszabály az, hogy minden házi fémhálózatot be kell kötni a védőösszekötő-vezető hálózatba. Az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezetet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb az védőösszekötő-vezető hálózatba kell kötni. Valamint a kívülről érkező idegen potenciált közvetíteni képes, áramot vezető anyagokat. Mindazokat, amik nem tartoznak az elektromos hálózathoz.

3. Mik a kismegszakítókon ezek az A, B, C jelölések?

Egy lehetséges helyes válasz:

Amennyiben az illető jó villanyszerelő, erre mindenképpen tudni fogja a választ.

Ezeknek a jelöléseknek a rövidzárlati leoldás / lekapcsolás esetében van jelentősége; a kismegszakító ún. karakterisztikáját jelölik vele. Sokan, hibásan, a kismegszakító leoldási sebességével hozzák összefüggésbe ezeket a betűjelöléseket. A sebességnek valóban szerepe van, hiszen rövidzárlat esetén a kismegszakító azonnal (10ms-en belül) le kell oldjon.

A karakterisztika valójában azt jelzi, hogy az kismegszakító milyen mértékű túláram (az eszköz névleges értékét meghaladó áram) esetén old le.

B kioldási karakterisztika: Ebben az esetben a gyorskioldó a kismegszakító névleges áramának 3-5 szörösére van beállítva. (Vagyis egy B10-es kismegszakító 30-50A között fog leoldani) Jellemzően ún. OHM-os fogyasztók, mint például az elektromos tűzhely, elektromos fűtőkészülék – túláram-védelmére alkalmazhatók.

C kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 5-10 szeresére van kalibrálva. (C10-es kismegszakító esetében 50-100A között szólal meg). Az induktív fogyasztók esetén, mint például a mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény érdemes használni.

D kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva. Leginkább az ipari felhasználásban fordul elő, fogyasztócsoportok vezetékvédelmére alkalmazzák.

Ehhez a témához kapcsolódik a Miért old le a kismegszakító? – Frici bácsi villanyszereldéje – villanyszerelő kompromisszumok nélkül (fricibacsi.hu) cikk.

A 16A-s kismegszakító csak 16A áramot tud átengedni?

Egy lehetséges helyes válasz:

Röviden: nem.

Eltekintve a zárlati áram eset a pár ms-os késleltetéstől, a kismegszakítónak van egy másik védelmi mechanizmusa. Tartós túlterhelés esetén a hőkioldás elvén szakítja meg az áramkört, időkésleltetett ikerfémes hőkioldót alkalmazásával. A kioldás ideje pedig attól függ, hogy mekkora az átfolyó áram nagysága. Amennyiben az előírtnál nagyobb az átfolyó áram, az melegíti az ikerfémet, ami így kimozdul eredeti állapotából, ezzel lekapcsolva a kismegszakítót.

A kismegszakítónak a 13%-os túlterhelést több mint 1 órán át kell engednie. Viszont 45%-os túlterhelés esetén 1 órán belül meg kell szólalnia.

 A fürdőkád fölé milyen dugaljat célszerű rakni?

Egy lehetséges helyes válasz:

Az alábbi képen látható zónákban (0-2) nem helyezhetők el „normál” szerelvények. Normál alatt azt értem, hogy 230V-os berendezést működtető dugalj, vagy a fürdőszoba lámpa kapcsolója.

Vagyis a kád fölött pl. 250cm magasságban már lehet szerelvényeket elhelyezni. Azonban józan villanyszerelő ilyet nem csinál.

A témában a következő cikkből érdemes tájékozódni:
Fürdőszoba elektromos kialakítása – Frici bácsi villanyszereldéje – villanyszerelő kompromisszumok nélkül (fricibacsi.hu)

Fürdőszóbában milyen magasra célszerű a dugaszolóaljzatokat helyezni? – célszerű vállmagasság fölé, hogy vizes kézről ne az aljzatba csurogjon a víz.