A munkáshitel után társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új, Vidéki Otthonfelújítási Program tervezetét is. 2025 elejétől 2026 közepéig az 5000 fő alatti településen élők igényelhetik az akár 3 millió forintos felújítási támogatást, és ennek megelőlegezésére a 6 milliós kamattámogatott hitelt, energetikai megkötés nélkül. Ha valaki igénybe vette már a 2021-2022-es otthonfelújítási támogatást, akkor a különbözetre lehet jogosult. Nagy változás, hogy 5 évig a felújított ingatlanban kell lakni, ha pedig az otthonfelújítási kölcsönt is igénybe veszi valaki, az akkori 3%-nál magasabb lehet, sőt változhat is az új hitel kamata.
a kistelepüléseken élő családok lakhatási körülményeinek javítása,
a vidéki lakásállomány megújulásának ösztönzése és
az építőipari ágazat fehérítése érdekében
a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás és otthonfelújítási kölcsön vehető igénybe 2025. január 1-jétől, amelynek költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzata biztosítja.
Az otthonfelújítási támogatás összege
A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 millió forint.
Ha az igénylő igénybe vette a 2021-2022-ben élő otthonfelújítási támogatást, akkor a 3 millió forint és a korábbi támogatás különbözetére lehet jogosult.
A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet
(Téves tehát most is az az értelmezés, miszerint az egyes költségtípusok felére lehetne igénybe venni a támogatást, ahogy azt az NGM és KIM csütörtöki közleménye is tévesen tartalmazta).
Ki igényelheti?
A támogatást
a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő szülő igényelheti – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként,
az igénylő (vagy legalább egyik igénylő) legalább 1 éve – egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítással tb-jogviszonnyal rendelkezik Magyarországon vagy külföldön, vagy felsőfokú tanulmányt folytatott, vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül,
az igénylő és gyermeke a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezik,
az igénylő és a támogatás során igénybe vett gyermeke (a magzatot kivéve) a támogatással érintett lakásban lakóhellyel rendelkezik,
nincs 5000 forint feletti köztartozása, vagy azt 14 napon belül rendezi,
5 évig a támogatással érintett lakásban életvitelszerűen bent laknak, kivéve a) a szolgálati lakásban való lakás kötelezettségét, b) tartós egészségügyi kezelést, c) a legfeljebb ötéves, munkavállalás miatti indokolt máshol tartózkodást, d) közeli hozzátartozó ápolása miatt máshol tartózkodást, e) gyermek halálát, f) nagykorú gyermek elköltözését, g) kiskorú gyermek nagykorúvá válása utáni elköltözését.
ha a szülők lakóhelye nem azonos, azon szülő jogosult a támogatásra, akinél legalább egy közös gyermek lakóhelye van (ha a másik szülőnél egyetlen közös gyermeknek sincs lakóhelye, vagy mindkét szülő a támogatás legfeljebb 50%-ára jogosult, amennyiben külön-külön mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével,
A támogatás egy alkalommal vehető igénybe. Ugyanarra a lakásra egy másik tulajdonos újra igényelheti a támogatást, ha a korábbinak nem közeli hozzátartozója.
Ki számít gyermeknek?
a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően,
a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, aki a 25. életévét még nem töltötte be, vagy ha már betöltötte, akkor megváltozott munkaképességű személynek minősül,
kiskorú rokon, ha a szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.
Igénylés és elbírálás
A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2026. június 30-ig igényelhető.
A támogatás a 2025. január 1-jét követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.
Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. A támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstár által rendszeresített formanyomtatványon, a) – az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, b) postai úton, vagy c) személyesen a Kincstár területi szerveinél nyújtható be.
A támogatás iránti kérelmeket a kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően 90 napon belül bírálja el, ami egy alkalommal legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor, határideje legfeljebb 30 nap, ami nem számít bele az elbírálási időbe.
A támogatás igénybevételének jogszerűségét a folyósítást követően 1 évig, a bentlakási kötelezettséget 5 évig ellenőrizheti akár a helyszínen is a kincstár a kormányhivatal bevonásával. Jogszerűtlen igénybevétel esetén az Áht. törvény szerinti büntetőkamattal növelten kell visszafizetni a támogatást.
Otthonfelújítási kölcsön: változhat az ügyfél által fizetett kamat
A beruházás költségeinek a megelőlegezésére otthonfelújítási kölcsön vehető fel, összege nem haladhatja meg a 6 millió forintot.
Az otthonfelújítási kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb 10 évre nyújtja.
A hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egyéves időszakra vonatkozóan állandó.
A kamattámogatás mértéke 3 százalékpont (ez változás a korábbiakhoz képest, amikor az ügyfél által fizetendő kamat volt 3 százalék).
Az ügyleti kamat nem haladhatja meg az ÁKK álatl havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.
Ez most mintegy 7,5%, tehát az ügyfél által fizetendő kezdeti kamat mintegy 4,5% lenne, ami 62 ezer forintos törlesztőrészletet jelent.
Utóbbi a támogatás megérkezésével (ami előtörlesztésnek számít) csökkenhet.
A kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt a) első alkalommal a kölcsön folyósítása napját követő 1 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon, b) második alkalommal az a) pont szerinti időpontot követő 1 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon, c) harmadik alkalommal a b) pont szerinti időpontot követő 5 év elteltével, a kölcsönszerződés szerinti fordulónapon, majd d) a c) pontban foglaltakat követően ötévente változtatható meg.
A hitelintézet az otthonfelújítási kölcsön összege után 1,5% egyszeri költségtérítést számolhat fel, az ebből a pénzügyi közvetítője részére fizethető közvetítői díj nem haladhatja meg a 0,8%-ot.
Milyen munkálatokra igényelhető?
víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje;
fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása;
tető cseréje, felújítása, szigetelése;
égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése;
klímaberendezés beépítése, cseréje;
napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje;
belső tér felújítása, ideértve a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, b) a galériaépítést, c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét, d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét, e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását, g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét;
a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása;
kerítés építése, felújítása;
gépjárműtároló építése, felújítása vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása;
térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje;
télikert kialakítása;
akadálymentesítési munka;
alapozási szerkezet megerősítése;
beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje;
használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje; valamint
szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.
Milyen számlát fogadnak el?
Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként az igénylő saját nevére szóló, az áfa-törvény hatálya alá tartozó számlák fogadhatók el, kivéve az 5%-os áfát tartalmazókat. Számla csak attól a vállalkozótól fogadható el, aki az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, üzlettársa.
Nem fogadható el a CSOK-hoz vagy a MFB Pontokon elérhető energetikai otthonfelújítási programhoz benyújtott számla.
Napelemes rendszer telepítését vagy cseréjét igazoló számla esetén – a tetősíkba integrált, napenergia-hasznosítást biztosító tetőhéjazat kivételével – az abban feltüntetett anyagköltség és kapcsolódó vállalkozói díj összesítve nem haladhatja meg a bruttó 450 000 Ft/kWp összeget.
A világ első nyilvános, vezeték nélküli elektromos útját Svédországban hozták létre, Gotland szigetén. A „Smartroad Gotland” projekt keretében 2019-ben telepítették az 1,65 kilométeres útszakaszt, melyen a járművek mozgás közben tölthetők induktív töltéssel. Ez az úttípus különösen a nehézgépjárművek számára jelent előnyt, mivel csökkenti a megállási időt és javítja a hatótávot. Az út alatt található tekercsek elektromágneses mezőt hoznak létre, amit az arra alkalmas járművek vevői elektromos energiává alakítanak, így tölthetők az akkumulátorok menet közben. Az út kibírja a zord téli körülményeket is, és akár -23°C-on is működik, bizonyítva az új technológia tartósságát és alkalmazhatóságát a szélsőséges időjárási körülmények között is.
Svédországban futó másik projektben egy autópályát alakítanak át állandó elektromos úttá. A svéd közlekedési hatóság, a Trafikverket, az E20-as autópályát választotta ki a projekt megvalósítására. Ez az európai autópálya az ország három legnagyobb városát köti össze, és logisztikai központokon halad keresztül Hallsberg és Örebro között. A kivitelezés várhatóan 2025-re fejeződik be. Ez a beruházás utat nyit majd további 3,000 km elektromos útszakasz kialakítására 2035-ig.
Az E20 töltési módszerét még nem véglegesítették, jelenleg három lehetőséget vizsgálnak: a felsővezetékes rendszert, a vezetőképes (földi) rendszert és az induktív rendszert.
Egy másik vezeték nélküli töltőút Norvégiában, Trondheim városában épült, és hasonlóan képes az elektromos járműveket mozgás közben tölteni. Ez a fejlesztés a technológiai előrelépést és a fenntartható közlekedést támogatja, hozzájárulva a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, és hosszú távon csökkentheti az infrastruktúra költségeit is, mivel kevesebb hagyományos töltőállomásra van szükség.
Az Egyesült Államokban az első elektromos útszakasz Detroit városában létesült. Az Electreon cég 2022 februárjában nyerte el azt a megbízást, amelynek értelmében a detroiti 14. utcán található 400 méteres szakaszt megépíthette. Ezt a kezdeti negyed mérföld hosszú a jövőben egy mérföldre (1,6 kilométerre) bővítik. A tesztelés folyamatban van, mely során egy Electreon-vevőegységgel felszerelt Ford E-Transit kozlekedik a szakaszon.
Már kis mértékű áramütés is jelentős hatást gyakorolhat a szervezetedre. Az elektromos áram emberi testre gyakorolt hatása számos tényezőtől függ, például az áramerősségtől, a feszültségtől, az áram testben való áthaladásának útvonalától, az érintkezési időtől és az emberi test ellenállásától.
A következőkben ezeket a hatásokat vesszük górcső alá.
1. Áramerősség (mA) hatása
Amennyiben „áramütés” éri az emberi testet, az áramerősség függvényében az alább leírtak történhetnek vele.
0,5-1 mA: Az emberi test számára éppen érezhető, enyhe bizsergést okoz.
5 mA: Érezhető bizsergést vagy csípést okoz, de általában nem jelent veszélyt.
10-20 mA: Izomösszehúzódást, izomgörcsöt okozhat, ami megnehezítheti a szabadulást az áramforrástól.
20-100 mA: Az áram erőteljes izomgörcsöt, légzési nehézséget okozhat, és életveszélyes lehet. Ilyen áramütés esetén a szívritmus is megzavarodhat.
100 mA felett: Szívkamrafibrilláció, súlyos belső égési sérülések és akár halálos kimenetel is bekövetkezhet.
2. Feszültség (V)
Az áramerősség mellett a feszültség is jelentős szerepet játszik. Magasabb feszültség esetén nagyobb áram (több töltött részecske) tud áthaladni a testen, ami növeli a súlyosabb sérülések kockázatát.
Alacsony feszültség (általában 50 V alatt) is veszélyes lehet, ha hosszú ideig hat a testre, vagy ha az áram áthalad a szíven.
3. Áram útvonala a testen
Áramütés esetén, az áram útvonala kritikus jelentőségű lehet. Amennyiben az áram a mellkas- vagy szívrégión halad át, nagyobb a valószínűsége, hogy zavarokat okoz a szívműködésben.
Az áram keresztülhaladása a szíven, tüdőn vagy agyon rendkívül veszélyes. Például egy kisebb áramütés a kézen, kisebb kockázatot jelenthet.
4. Érintkezési idő
Minél hosszabb ideig érintkezik az ember az áramforrással, annál nagyobb a kockázata a komolyabb sérüléseknek.
A tartós áramütés szívritmuszavart vagy hőhatás miatt belső égési sérüléseket okozhat.
5. Az emberi test ellenállása
Az emberi test ellenállása több tényezőtől függ, például a bőrfelület nedvességétől, az érintkezési terület nagyságától és a bőr állapotától.
Nedves bőr vagy sérült bőrfelület esetén az ellenállás csökken, így a test több áramot engedhet át, ami növeli a súlyos sérülések kockázatát.
6. Fiziológiai hatások
Izomösszehúzódás: Az elektromos áram izomösszehúzódást vált ki, ami önkéntelen görcsöket okozhat, és akár meggátolhatja, hogy az ember elengedje az áramforrást.
Légzési nehézségek: Az áram áthaladása a légzőizmokon vagy a központi idegrendszeren légzésleállást okozhat.
Szívritmuszavarok: Az áram keringési rendszerre gyakorolt hatása rendellenes szívritmust (fibrillációt) okozhat, ami életveszélyes lehet.
Égési sérülések: Az elektromos áram hőhatást generál, ami égési sérüléseket okozhat mind külsőleg, mind belsőleg.
Összességében az elektromos áram súlyos sérüléseket vagy halált is okozhat, ha megfelelő óvintézkedések nélkül kerülünk kapcsolatba vele.
Jelen cikkben nem elsődlegesen spórolási tippeket akarok adni. (Persze a cikk segítségével erre is mód nyílhat.) Alapvetően arra próbálok rávilágítani, hogy az egyes elektromos készülékek miért úgy viselkednek ahogy, mennyi elektromos energiát fogyasztanak.
Összefoglalás
Bepillantás nyerünk azokba a lehetőségekbe, módokba, ahogyan az energiafogyasztásunk mérése kivitelezhetővé válik. A mérési módok ismeretében néhány ötletet kapunk arra, hogyan és mit is mérjünk. Majd végezetül szembesülhetünk azzal, hogy ez az egész mire is volt jó.
Mérjünk
A nálam okosabbak szokták mondogatni, hogy csak azon tudunk változtatni, aminek tudatában vagyunk. Vagyis addig nem tudjuk pl. az áramhasználatunkat csökkenteni, amíg nem tudjuk honnan is érkezik, mennyit is fogyasztunk. Vagyis nem mérjük azt. Ezért érdemes tisztában lennünk azzal milyen áramfogyasztó eszközeink is vannak a lakásban és azok mennyi elektromos áramot is használnak fel. Be kell azonosítanunk az egyes készülékeket és meg kell teremtenünk a mérés lehetőségét.
A fogyasztás mérésére számos lehetőség kínálkozik: van konnektorba dugható mérőberendezés, van közvetlen bekötésű, digitális, analóg, wifis, relés, egy és több fázisú, kismegszakítónak is használható, egyszóval biztosan mindenki megtalálja a neki megfelelő eszközt.
Csatlakozó aljzatok
A konnektorba dugható áramzabáló készülékeknél viszonylag könnyű dolgunk van. Ugyanis a fogyasztásmérőt csak bedugjuk a konnektorba és ebbe dugjuk a villásdugót. És már indulhat is a mérés. Akkor érdemes ilyen mérőt használni, amikor olyan tevékenységek és készükék fogyasztását szeretnénk mérni, ami csak időszakos jelleggel fordul elő a napi rutin során. Pl. meg szeretnénk mérni, hogy vizes hajunk megszárítása vagy a kancsónyi teavíz felforralása mennyi energiába kerül.
Számos ilyen fogyasztásmérő készülék létezik. Rendelkezhetnek akár wifi kapcsolattal, saját memóriával, időzítővel. Sajnos ezek eléggé pontatlanok tudnak lenni. Viszont arányosításhoz megfelelő adatokat tudnak szolgáltatni.
Példaképpen egy olcsó berendezés lehetőségeit láthatjuk
Okos dugalj
Én Kínából rendeltem fogyasztás mérésre is alkalmas okos konnektort; azonban hazai forgalmazóknál garanciával is megvásárolhatók ilyenek.
Ha nem csak ideiglenes fogyasztásmérésre van szükségünk, hanem szeretnénk a fixebb helyű berendezéseink fogyasztását a jövőben folyamatosan nyomon követni, akkor érdemes a konnektorok mögé, a fali aljzatba valamilyen okos relét kötni. (Azért érdemes vagy szükséges az okos eszközt választani, mert a dugalj mögé nem tudunk csak úgy benézni.) Ilyen nagyobb és fix helyű fogyasztók lehetnek a hűtőgép, mosó- és mosogatógép, de akár a mikró is.
Az ilyen jellegű fogyasztásmérők beüzemelésekor már javallott villanyszerelő mester segítségét kérni. (pl. Frici bácsiét.)
Valamint már az elektromos végpont kialakítása esetében célszerű mélyebb szerelvénydobozt választani, amiben az eszköz kényelmesen elfér.
Fix bekötési pontok
A háztartásban előfordulhatnak olyan eszközök is, amik nem konnektoros bekötéssel csatlakoznak az áramhálózathoz. Ezek lehetnek a villanybojler, klímaberendezés vagy elektromos tűzhely. Szerencsére ezen berendezések esetében sem kell lemondani a fogyasztásmérésről. Vannak ugyanis olyan megoldások, amelyek ún. DIN sínre szerelhetők a kiselosztó szekrénybe és így beköthető az adott fogyasztó áramkörébe.
DIN sines okosrelé
Ezen fogyasztásmérők üzembehelyezése mindenképpen villanyszerelői feladat. (Itt már nem is említem Frici bácsit.) Valamint előzetes tervezés és méretezés is szükséges. Ugyanis a kiselosztó szekrényben ezeknek mindenképpen helyet kell biztosítani, ill. a kismegszakítóknak is speciálisabbnak kell lenniük. (Itt nem csak fázis, hanem a 0 is bekötésre kerül.)
Miután beszereztünk és beüzemeltünk minden eszközt, jöhet a pudingnak a próbája.
Na de hogyan is?
Véleményem szerint, ezekkel a mérésekkel igencsak csínnyán kell bánni. Hiszen sok mindent figyelembe kell venni. Nagy valószínűséggel soha nem fogunk teljesen pontos és egzakt eredményeket kapni. Inkább nagyságrendi összehasonlító méréseket tudunk majd végezni és azt is hosszabb távon célszerű megvalósítani.
Fontos, hogy legyen egy referenciánk vagy bázispontunk, amihez a későbbi eredményeket viszonyítani tudjuk. Vagyis a jelenlegi állapotra vonatkozóan végezzünk méréseket és gyűjtsük az adatokat. Egy hónapnyi adat jó kiindulópont lehet. (Egy hónap elegendő lehet, hogy a tényleges életvitelünket visszatükrözze.)
Vegyük is sorba az elektromos fogyasztókat; hogyan is érdemes mérnünk, mire is kell figyelnünk. (A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült).
Klímaberendezés
Minden fajta fűtési-hűtési rendszer fogyasztása időjárás függő, de a klímás fűtés fogyasztásának időjárás függősége olyan nagy, hogy ugyanazon lakás esetében is többszörös lehet az eltérés két egymást követő napon.
A klíma fogyasztását nagyban befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma, a szél és a csapadék. A napi fogyasztásmérés nem adhat világos képet a fűtési költségekről és inkább félrevezető, minthogy bármit is meg lehetne belőle állapítani.
Ebben az esetben a fogyasztás függ a levegő hőmérsékletétől, a bejövő víz hőmérsékletétől, a bojler űrtartalmától, a szigetelésétől, a használt (beállított) vízhőmérséklettől, a napi használattól, a vízkő mennyiségétől és a bojler általános állapotától.
Itt is a hosszabb távú mérés hozhat értékelhető eredményeket.
Amire ráhatásunk van, az a felmelegített és tárolt víz hőfoka. Ezt módosítva, össze tudjuk hasonlítani a havi fogyasztásokat.
A fogyasztás kevésbé függ a külső körülményektől, inkább a használat módjától. Nagyban befolyásolhatja az elektromos fogyasztást a választott mosási program, a mosott ruhák mennyisége és a mosási hőfok.
Itt érdemes az egyes mosások energiafelhasználását összevetni.
Például: 0,26kW összfogyasztást mértem egy 30 perces program esetén, ahol 40 °C-on 800-as centrifuga fordulat mellett mostunk.
(A ruha mennyiségének növelésével növekszik az energiahasználat, viszont csökken az egy ruhadarabra jutó energia- és vízfogyasztás.)
Hűtőszekrény
A hűtőszekrény meglehetősen bonyolult szerkezet; több komponense is aktívan fogyaszt energiát. A kompresszor (néha kettő is), ami sűríti és pumpálja a hűtőközeget, miközben biztosítja az optimális hőmérsékletet a fagyasztóban és a mélyhűtőben; fűtőberendezés a párologtató leolvasztásához; ventilátor, ha a termék No Frost technológiával rendelkezik.
Ezen egységek energiafogyasztását nagyban befolyásolja a behelyezett étel hőmérséklete, az ajtónyílások gyakorisága és a hossza, a szoba hőmérséklete, a beállított hűtési- és mélyhűtési hőfok.
Ennél a berendezésnél is sok paraméter van, amin változtatni lehet.
Mérlegeljünk
Miután jól kiméregettük magunkat és méteres Excel táblákat építettünk fel, eldönthetjük, mit kezdünk az így megszerzett tudással.
Mondhatjuk azt is, hogy értem, miért ennyit fogyaszt egy-egy eszköz, el is fogadom így és nem szeretnék változtatni a szokásaimon.
Lehet, hogy ezek alapján egy kicsit tudatosabb energiahasználat alakul ki.
Az első elektromos borotvát Jacob Schick találta fel 1928-ban. Schick, aki katonai múltjából inspirálódva gyors és hatékony borotválkozási módszert keresett, megalkotta az első működőképes elektromos borotvát, amelyet „Schick Dry Shaver” néven forgalmazott. Az eszköz alapvetően egy motorral működő pengés borotva volt, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy nedvesség és borotvahab nélkül borotválkozzanak.
Az eredeti modell nehézkes volt, és külön energiaforrásra volt szüksége, de forradalmi újításnak számított a férfiak körében.
Fejlődési mérföldkövek:
1937: A Remington piacra dobta saját elektromos borotvát, amely a piac egyik meghatározó termékévé vált.
1940-es évek: A Philips bevezette a rotációs technológiát, amely három kör alakú pengét használt, ellentétben a hagyományos vibrációs mechanizmussal.
1950-es évek: Az elektromos borotvák egyre kisebbek és praktikusabbak lettek, ami megkönnyítette a mindennapi használatot. Ezek az eszközök akkor már beépített akkumulátorral is rendelkeztek, így vezeték nélkül működtek.
Modern idők: A borotvák ma már ergonomikusabbak, vízállóak, és speciális funkciókkal, például bőrérzékelőkkel vagy hűtőelemekkel rendelkeznek a kényelem és hatékonyság növelése érdekében. A lítium-ion akkumulátorok hosszabb élettartamot és gyors töltést biztosítanak.
Az elektromos borotvák előnyei közé tartozik a gyors borotválkozás, kisebb irritáció, és az egyszerű karbantartás. Ezzel együtt a modern technológiák, mint például a precíziós vágók és hibrid megoldások, tovább fejlesztették a felhasználói élményt.
Hungarian 
English