Villanyszerelőként sokat köszönhetünk ennek az úriembernek. Ő volt az, aki megteremtette annak a lehetőségét, hogy a mindenféle elektromos kütyünk fogyasztását hitelt érdemlően mérni tudjuk.

Oliver B. Shallenberger – egy amerikai feltaláló, akinek a neve talán nem cseng olyan ismerősen, mint Edisoné vagy Teslaé, de nélküle ma nem nagyon lenne mit leolvasni a villanyóráról. Sőt…villanyóránk sem lenne.

Egy fiatal srác Pennsylvániából

Shallenberger 1860. május 7-én született az amerikai Pennsylvániában, Rochester nevű városkában. Már fiatal korában is vonzotta a technika világa, de nem laboratóriumban indult a karrierje, hanem a haditengerészeti akadémián. Ott persze nem sokáig bírta: sokkal inkább izgatta az elektromosság, mint a hajóágyúk.

A Westinghouse-korszak

Karrierje igazán akkor indult be, amikor bekerült George Westinghouse csapatába, a Westinghouse Electric Company nevű céghez. Itt nem kisebb dologgal foglalkoztak, mint a váltakozó áram bevezetésével. Akkoriban még javában zajlott az „áramháború” Edison – az egyenáram híve – és Tesla/Westinghouse – a váltakozó áram pártolói – között.

A váltakozó áram terjedése azonban nem volt egyszerű. Az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy nem volt megbízható eszköz arra, hogy mérjék a fogyasztást. Márpedig, ha nem tudod, ki mennyit fogyaszt, akkor azt sem tudod, milyen díjat kérj el a szolgáltatásodért. Itt jött a képbe Shallenberger.

A véletlen, ami megváltoztatta a világot

Egy napon Shallenberger éppen egy hibásan működő dinamót vizsgált, amikor észrevette, hogy egy kis rugó mozogni kezd az elektromos mező hatására. Azonnal beugrott neki valami: ha az áram mozgást tud generálni, akkor ezt a mozgást mérni is lehet. Hamarosan megszületett a találmány: a világ első valóban működő váltakozó áramú villanyórája, Mindez 1888-ban történt.

Az óra lényege egy forgó tárcsa volt, amelynek sebessége arányos volt az áthaladó árammal. A műszer nemcsak egyszerű, de hihetetlenül pontos is volt. Ettől kezdve a szolgáltatók tudták, mit mérjenek, a fogyasztók pedig tudták, mit fizetnek.

A villanyóra, ami működővé tette az áramszolgáltatást

Shallenberger órája valódi fordulópont volt. Gondolj csak bele: ha nem tudnád pontosan mérni az áramfogyasztást, ma sem lenne havi elszámolás, nem tudnánk előre kalkulálni a költségeket. A mérés megbízhatósága volt az alapja annak, hogy az elektromos áram szabályozott, kereskedelmi termékké válhasson.

A mai napig minden villamos rendszer fontos elemei a mérőeszközök – legyen az okosmérő, digitális műszer vagy akár egy egyszerűbb kWh-számláló.

Nem élt sokáig, de maradandót alkotott

Bár a karrierje gyorsan ívelt felfelé, Shallenberger sajnos nem élt sokáig. 1898-ban, csupán 38 évesen meghalt. Egyes források szerint halálát az elektromos kísérletei során szerzett sérülések, mások szerint a stressz és a kimerültség okozta. Bármelyik is volt, tragikus, hogy egy ilyen kivételes elmét ilyen fiatalon elveszített a világ.

A halála után a neve szépen lassan a feledés homályába merült. Pedig amit tett, az legalább olyan fontos volt, mint Edison izzója vagy Tesla transzformátora.

Miért fontos róla beszélnünk ma is?

Villanyszerelőként naponta dolgozunk olyan eszközökkel, amelyek alapelveit már több mint 130 éve kitalálta valaki. Shallenberger pont ilyen figurája a szakmának: nem hájpolt celeb-feltaláló, hanem egy okos, éles eszű, dolgos mérnök, aki egy valódi problémára adott zseniális választ.

Az áramszolgáltatók a mai napig mély hálával tekintenek vissza Oliver B. Shallenbergerre. Egy olyan embere, aki segített alapot adni annak, hogy a villamos energia ma mérhető, szabályozható és igazságosan elszámolható legyen.

Köszönjük, Oliver!