Amennyiben egy képzett villanyszerelő (mint Frici bácsi) röviden akar válaszolni a kérdésre: „Mert ez a dolga.”

Valóban. A kismegszakítónak az a feladata, hogy az elektromos hálózat (a védett kör) számára megfelelő védelmet kínáljon. Itt a hangsúly a hálózaton van. És nem a fogyasztói kényelmen.

Vagyis attól véd meg minket a kismegszakító, hogy a tűz martalékává váljon az ingatlanunk. Ugyanis  egy elektromos zárlat következtében keletkező (a villamos vezeték terhelhetőségét jóval meghaladó) hatalmas túláram során olyan mennyiségű hő keletkezik, ami pillanatok alatt megsemmisíti a vezetékek szigetelését és lángra lobbantja mindazt, amit csak tud.

Hogyan működik egy kismegszakító?

A kismegszakító viszonylag kis mérete ellenére is egy meglehetősen bonyolult szerkezet. Ahogy korábban is írtuk, az elektromos hálózat védelmét hivatott szolgálni. Ezt két különböző működési módjával tudja biztosítani.

Zárlat elleni védelem

Azt még a nem villanyszerelők is tudják, hogy rövidzárlat esetén a kismegszakító azonnal (10ms-en belül) leold. Ezzel biztosítva azt, hogy az elhanyagolható ellenállású hiba (tökéletes rövidzár) következtében fellépő hatalmas hő a vezetékek szigetelését feleméssze.

Ebben az esetben egy késleltetés nélküli, áramérzékeny elektromos gyorskioldó gondoskodik a védelemről, ami a zárlatos rész táplálását önműködően megszakítja.

Túlterhelés elleni védelem

Azt viszont kevesen tudják (és akár még villanyszereléssel foglalkozók sem), hogy a kismegszakítóknak van egy másik védelmi mechanizmusuk, ahol pedig a nem annyira drasztikusan nagy, viszont tartós túláram ellen védenek. A tartósan túlterhelt vezeték is melegszik, és a keletkezett hő káros a rendszer egészére.

A tartós túlterhelés esetén a hőkioldás elvén szakítja meg az áramkört, időkésleltetett ikerfémes hőkioldót alkalmaznak. A kioldás ideje pedig attól függ, hogy mekkora az átfolyó áram nagysága. Amennyiben az előírtnál nagyobb az átfolyó áram, az melegíti az ikerfémet, ami így kimozdul eredeti állapotából, ezzel lekapcsolva a kismegszakítót.

A kismegszakítónak a 13%-os túlterhelést több mint 1 órán át kell engednie. Viszont 45%-os túlterhelés esetén 1 órán belül meg kell szólalnia.

Kismegszakítók karakteresztikája

A zárlat elleni védelem kapcsán beszélhetünk a kismegszakítók ún. karakterisztikájáról. A karakterisztika azt jelenti, hogy a késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldó a névleges áram hányszorosára van beállítva. (A késleltetett hőkioldó túláram értékei megegyeznek mindhárom karakterisztika esetében.)

• B kioldási karakterisztika: Ebben az esetben a gyorskioldó a kismegszakító névleges áramának //magyaráz// 3-5 szörösére van beállítva. (Vagyis egy B10-es kismegszakító 30-50A között fog leoldani) Jellemzően ún. OHM-os fogyasztók, mint például az elektromos tűzhely, elektromos fűtőkészülék – túláram-védelmére alkalmazhatók.
• C kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 5-10 szeresére van kalibrálva. (C10-es kismegszakító esetében 50-100A között szólal meg). Az induktív fogyasztók esetén, mint például a mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény érdemes használni.
• D kioldási karakterisztika: A gyorskioldó a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva. Leginkább az ipari felhasználásban fordul elő, fogyasztócsoportok vezetékvédelmére alkalmazzák.

Na de miért old le a kismegszakító?

Most már biztos tűkön ülsz kedves olvasó, hogy végre megtudd a miérteket. Valójában a működés megértése már magában hordozza az erre a kérdésre adandó választ.

Amennyiben egy zárlatos berendezés csatlakozik az elektromos hálózathoz, akkor azonnal leold a kismegszakító. Például egy hibás vízforraló esetében.

Abban az esetben is működésbe lép a kismegszakító védelme, ha az elektromos hálózatban lép fel zárlat. (Pl. a fázisvezető és a nullvezető szigetelése megsérült és ezek fémesen érintkeznek.

Olyankor, amikor több nagy fogyasztású készülék is egy áramkörhöz, illetve egy kismegszakítóhoz csatlakozik, előfordulhat hosszabb ideig fenálló túláram. Főleg, ha ezek a készülékek egyidejűleg üzemelnek. Ilyenkor azt vesszük észre, hogy bizonyos használati idő után lekapcsol a kismegszakító. Pl. az elektromos sütő és mosógép együttes használata esetében.
Az ilyen esetek ellen úgy tudunk védekezni, ha nem sütünk és mosunk egyszerre. Vagy még jobb, ha a fogyasztókat egyenletesebebben osztjuk el az egyes körök között. Ill. nagyfogyasztóknak külön áramkört alakítunk ki.

Mit tegyek, ha nem tudom visszakapcsolni a kismegszakítót?

Így a cikk végére már érted a jelenséget, tisztában vagy a működéssel, viszont előfordul, hogy még így sem tudod visszakapcsolni a kismegszakítót.

Erről a témáról tervezünk egy hosszabb cikket írni, így csak pár gondolat erejéig foglalkozunk ezzel most.

Íme néhány az okok közül:

• a hibás elektromos készülék még mindig a hálózathoz csatlakozik,
• az elektromos hálózat zárlata magától nem szűnik meg,
• elromlott a kismegszakító.