Villanyszerelés, avagy hogyan ne b@sszon minket agyon az áram

Villanyszerelés, avagy hogyan ne b@sszon minket agyon az áram

Egy dolgot szögezzünk le! Senkit nem bíztatok arra, hogy áramos dolgokba nyúlkáljon bele. A villanyszerelőket azért nem, mert konkurenciát jelentenek. Az amatőröket meg azért nem, mert nem értenek hozzá, és könnyen bajt okozhatnak.

Összefoglalás

Ebben a cikkben olyan technikákat és megfontolásokat sorakoztatok fel, amik segítségével az önjelölt villanyszerelő kartársak túl fogják élni a szerelés napját.

Mielőtt mélyebb vizekre eveznénk, újfent le kell szögeznem, hogy a villanyszerelés egy veszélyes terep.

Nem én szeretném megtanítani az alapvető technikákat és elmagyarázni neked, hogyan és miért futkosnak az elektronok a vezetékekben. Amennyiben ez lenne az első otthoni szerelésed, akkor keress másik cikket. Ez a cikk azoknak szól, akik már minimum egyszer túlélték.

Na de vágjuk is bele!

Egy kis színelmélet „villanyszerelőknek”

Ugye nem vitás, hogy melyik szín mit jelent!? Ne is magyarázzam! A fekete a fázis, kék a nulla és a zöld-sárga pedig a föld.

Vezetékek színei
Vezetékek színei

Ez elég egyszerűnek tűnik.

Sajnos az élet nem mindig ilyen egyszerű! Mi emberek sem vagyunk azok.

Villanyszerelőként számtalan alkalommal találkoztam azzal, hogy abszolút nem tartották be a színekre vonatkozó szabályokat. Volt minden helyett minden is. Azonban a szabályos szerelés is okozhat meglepetéseket. Ugyanis korábban teljesen más előírásoknak kellett megfelelni.

A biztonságunk érdekében érdemes megismerkedni az alábbi megoldásokkal is.

  • Az alumínium vezetékek és kábelek sok esetben szürkés-fehéres borítást kaptak. Szerencsére van olyan eset is, amikor a külső borítás alatt megtalálhatók a szabványos színek.
  • Régebben a földelés színe a piros volt. Így ne csodálkozzunk, ha ilyen szín kerül elő.
  • A fázis esetén szokott előkerülni a szürke és barna szín is. Ezekkel különböztetik meg az egyes fázisokat. Ezek a színek akár állhatnak magukban is.
  • A váltó- és kereszt-váltó kapcsolónál megjelenik az ún. játszószál. A játszószál teremti meg a kapcsolatot a kapcsolók között. Itt a színkódra azt mondják, hogy legyen eltérő az egyéb szabványos színektől. (Én pl. fehéret szoktam használni.)
  • A zöld-sárga vezetéket használják ún. Védő-összekötő vezeték (korábban EPH) gyanánt is. En funkcionalitását tekintve hasonlít a földelésre, azonban mégsem ugyanaz. (Itt nem a szín okoz meglepetést, hanem az előfordulás. Erről itt olvashatsz egy kis szösszenetet: Védő-összekötő vezető hálózat (korábban EPH) és a villanyszerelő – Frici bácsi villanyszereldéje – villanyszerelő kompromisszumok nélkül )

Bocsánat! Zöld-sárga kapcsán ezt sem tudtam kihagyni:

Villanyszerelőnek akarsz látszani? Na használj fázisceruzát!

Nyilván nem azt akarom mondani, hogy a fázisceruza egy haszontalan eszköz és semmire sem jó. Megvannak a maga limitációi és alkalmazási területei.

Szerintem a maga nemében egy zseniális kiseszköz. Bővebben itt tudsz olvasni róla: A Fázisceruza Használata – Blog – Profibarkács.hu

Inkább azt szeretném sugalni, hogy ha már villanyszerelésre adod a fejed, érdemes egy picivel komolyabb műszert beszerezni. Egy multimétert. Ezzel már nem csak azt tudod megállapítani egy vezetékről, hogy feszültség alatt van-e vagy sem. Azt is ki tudod deríteni, hogy két pont között mekkora feszültségkülönbség van (pl. a fázis és nulla között tipikusan 230 V-nak kéne lennie), akár átfolyó áramerősséget is tudsz mérni, és egy vezetékszakasz folytonosságát is ki tudod deríteni. (Pl. ezen funkcionalitással könnyen kideríthető, melyik is egy kapcsoló felkapcsolt állapota. Hogyan? Megnézed, hogy a kapcsoló ki- és bemenete közt mely állapotban méresz rövidzárat. Az lesz a felkapcsolt állapot.)

Digitális multiméter
Digitális multiméter

Léteznek olyan kis eszközök is, ún. lakatfogók, amik hasonló paraméterekkel rendelkeznek, mint a multiméter, azonban van rajtuk egy jókora „csipesz”. Ezzel a csipesszel egy áram alatt lévő vezetékben folyó áramerősséget tudunk érintésmentesen megnézni. (Persze ehhez hozzáférhető kell legyen a vezeték. És csak egy vezeték mérése esetén működik.)

A lakatfogó esetében, mint minden más terméknél is, nagy a szórás az árak tekintetében. Senkit nem szeretnék semmire rábeszélni, de egy UNI-T eszköz jó választás lehet.

Villanyszerelés előtt mindig áramtalaníts (feszültségmentesíts)!

Álljanak itt a feszültségmentesítés fel nem cserélhető lépései, ahogy mi tanultuk az iskolában:

1. A feszültségmentesítendő rész kikapcsolása, leválasztása.

2. Letiltás, a visszakapcsolás megakadályozása.

3. A feszültségmentesség ellenőrzése.

4. A fennmaradó töltések kisütése, földelés-rövidrezárás.

5. A feszültségmentesített rész körülhatárolása.

/forrás – Ramocsa András: Villanyszerelés/

Fontos, hogy a szerelni kívánt rész ne legyen áram alatt, ui. annak elég kellemetlen következményei lehetnek.

Mit csinál az egyszeri ember? Fogja és lekapcsolja az adott körhöz tartozó kismegszakítót. És már itt kezdődhetnek a nehézségek. Amennyiben nem jól dokumentált vagy nem logikusan felépített a rendszer, akkor érhetnek minket nem annyira pozitív meglepetések. Ezért is szól az egyik pont arról, hogy mindenképpen ellenőrizni kell a feszültségmentes állapotot. Erre pedig ott van a jó kis multiméterünk.

Amennyiben szinte biztosra akarunk menni a lekapcsolással, akkor a villanyóra alatt lévő kismegszakítót vagy kismegszakítókat kapcsoljuk le.

Van egy olyan pont is a lépések között, ami a visszakapcsolás megakadályozásáról szól. Ez fontos, ugyanis bárki visszakapcsolhatja a kismegszakító „pöckét”. Otthon könnyű intézkedni, csak ráparancsolunk minden családtagra, hogy ne piszkálja az elosztót. Ipari területen, ahol több villanyszerelő is együtt dolgozik, ott már kritikus jelentősége lehet a visszakapcsolás effektív gátlásának. Ezt figyelemfelhívó felirattal oldják meg.

A töltések kisütése akkor lenne izgalmas, ha az áramkörnek kapacitív elemei is lennének. A lakás villanyszerelése során nemigen fordulnak ilyen elemek elő. (Bár, ki tudja?!) A feszültségmentesített rész körülhatárolása sem annyira a lakossági szegmenst célozza.

Amennyiben villanyt szerelsz, legyen kéznél segítség

Ebben az esetben nem arra gondoltam, hogy vigyed magaddal a hűséges segítségedet, mint Don Quijote Sancho Panzát. Hanem arra, hogy ha bármi balul ütne ki, akkor legyen, aki segít. Hasznos, ha a segítséged tisztában van az áram élettani hatásaival és azt is tudja, mi a teendő, ha áramütés ér. (Az élettani hatásokról pár szóban megemlékeztem a következő cikkben: Áramütés és annak hatásai – Frici bácsi villanyszereldéje – villanyszerelő kompromisszumok nélkül)

Nagyon fontos, hogy olyan személyt, akit áramütés ér és már részévé vált az áramkörnek (vagyis olyan izomgörcsei vannak, hogy magától nem tudja elengedni az áram alatt lévő vezetéket) ne puszta kézzel próbáljuk kiszabadítani, ui. akkor mi is áramütést szenvedhetünk. Mindenképpen valamilyen nem vezető tárgyat használjuk. Pl. bottal piszkálhatjuk.

Áramütés esetén célszerű orvoshoz menni, akkor is, ha látszólag semmilyen hatással nem volt ránk.

Villanyszereléshez szigetelt eszközöket használj!

Lehet, így is már nagyon túl biztosítottuk magunkat. Azonban az ördög sosem alszik.

Lekapcsoltunk már minden lehetséges kismegszakítót, ellenőriztük a feszültségszinteket, megírtuk a végrendeletet…vagyis minden lehetséges intézkedést megtettünk azért, hogy biztonságosan szereljünk.

Akkor miért is kéne mégis speciális szerszámokat használni!? Azok jóval drágábbak, mint a mi jó öreg eszközeink.

Természetesen azért, hogy te is profinak tűnjél, mint egy igazi villanyszerelő.

Igazából azért, hogy az áramütés minimalizált kockázatát is tovább csökkentsük. És aznap is életben maradjunk.

A villanyszerelők által használt szerszámok 1000V-ra vannak kalibrálva és általában szép piros-sárga színűek. (Bár vannak eltérő színben pompázók is.)  Ez az 1000 V-os jelölés azt jelenti, hogy a szerszám szigetelőanyaga és kialakítása megakadályozza, hogy a szerszám elektromosan vezetővé váljon 1000 voltig terjedő feszültség alatt.

VDE 1000 V eszközök
VDE 1000 V eszközök

Az ilyen szerszámokat általában VDE-tanúsítvánnyal látják el, ami garantálja, hogy megfelelnek a nemzetközi szabványoknak (pl. IEC 60900), és megfelelő szigetelést biztosítanak a felhasználó számára.

Fontos! A szerszámok szigetelését rendszeresen ellenőrizd annak épsége szempontjából. Amennyiben sérülést látsz, úgy már nem biztosított a megfelelő védelem.

A villanyszerelés, mint szakma fejlődése

A villanyszerelés, mint szakma fejlődése

A villanyszerelés az ipari forradalom és az elektromosság felfedezésének köszönhetően alakult ki. Az elektromos áram gyakorlati alkalmazása az 1800-as évek végén kezdődött, amikor Edison és Tesla innovációi révén az elektromos hálózatok megjelentek a városokban. A villanyszerelés ekkor vált különálló szakmává, hiszen az új rendszerek kiépítése és karbantartása speciális tudást igényelt.

A kezdeti lépések

A villanyszerelők szerepe az 1900-as évek elején főként az alapvető világítási rendszerek és egyszerű áramkörök telepítésére korlátozódott. Az elektromos hálózatok bővítésével párhuzamosan nőtt az igény a szakemberekre, akik meg tudták felelni az új követelményeknek. A szakma szabályozása ekkor kezdődött: szabványokat és biztonsági előírásokat vezettek be a hatékony és biztonságos munkavégzés érdekében.

A technológiai ugrások hatása

A 20. században a háztartási gépek elterjedése és az ipari automatizáció térnyerése új kihívásokat hozott a villanyszerelés terén. Az áramellátás megbízhatósága, a bonyolultabb rendszerek kialakítása, valamint a növekvő fogyasztói igények miatt a villanyszerelőknek folyamatos képzésre és fejlődésre volt szükségük.

A modern villanyszerelés

A 21. században a villanyszerelés már nem csak kábelek fektetéséről szól. Az okosotthonok, napelemek, elektromos autók töltőállomásai és az intelligens energiamenedzsment rendszerek telepítése új technológiákat és képességeket követel a szakemberektől. A fenntarthatóság iránti igény szintén formálja a szakmát: a villanyszerelők ma már részt vesznek az energiahatékony rendszerek kiépítésében és karbantartásában.

A szakma jövője

A villanyszerelés egyre nagyobb szerepet kap az energiaátmenet és a digitalizáció korában. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia integrálása még tovább növeli a szakma jelentőségét, ugyanakkor a villanyszerelők munkája nélkülözhetetlen marad a technológiai fejlődés sikeres megvalósításához.

Ez a fejlődéstörténet jól mutatja, hogy a villanyszerelés nem csupán egy szakma, hanem egy folyamatosan változó és innovatív terület, amely szorosan kapcsolódik a modern életformához.

Az áram-védőkapcsolókról (ÁVK)

Az áram-védőkapcsolókról (ÁVK)

Az áram-védőkapcsoló (ismert még: FI relé, érintésvédelmi relé, ÉV-relé és életvédelmi relé, illetve ÁVK néven is) olyan elektromos kapcsolókészülék, amely lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben (relatíve kicsi) szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha egy vezető vagy egy fogyasztó földzárlatos lesz, illetve, ha valaki véletlenül megérinti a hálózat feszültség alatt álló részeit.

Működési elve

Működése azon az egyszerű elven alapul, hogy – általános 230 V váltakozóáramú hálózatot feltételezve – a fázisvezetőben folyó áram értéke megegyezik a nullavezetőben folyó árammal. Amennyiben ez mégsem így lenne, az valamilyen hálózati hibára utal. Ebben az esetben hibaáram alakul ki. Amennyiben ez az úgynevezett hibaáram az eszközre jellemző ún. küszöbértéket meghaladja, a beépített elektromechanikus modul azonnal bontja a hálózatot.

Alkalmazási terület

Minden új kiépítés esetén kötelező a használata. (Pár kivételtől eltekintve.)

Az ÁVK-n van egy ún. teszt gomb, aminek segítségével időről-időre tesztelni kell a berendezés működőképességét.

Az ÁVK jellemzői adatai

Egy ÁVK adatlapján a következő értékek mindenképpen megjelennek. (Ezen felül is vannak még jellemző értékek, de erre a szűkös keret miatt nem tudunk kitérni.)

Névleges áram (In): Ez az az áramérték, amely felett a kapcsoló leold. A névleges áramnak meg kell egyeznie az elektromos hálózat névleges áramával. Pl. 40 A

Névleges hibaáram (IΔn): Ez az a szivárgó áramra vonatkozó áramérték, amelynél a kapcsoló 0,4 másodpercen belül leold. Pl. 30 mA vagy 100 mA lehet.

Megszakítóképesség: az az áramérték, amelyet a kapcsoló mechanikai sérülés nélkül képes megszakítani. Pl. 6 kA

Típus: Az áramvédő kapcsolók típusai az egyenáramú komponensekre való érzékenységük alapján különböztethetőek meg. Az „AC” típusú kapcsolók érzékenyek az egyenáramú komponensekre is, míg az „A” típusúak nem.

Pólusok száma: ez azt mutatja meg, hogy hány fázisvezetőt és nullvezetőt tud fogadni. 1 fázisú rendszer esetén ez 1-1, ezt 2P-vel jelölik. 3 fázis esetén 3-1, jele: 4P.

Az első valóban elektromos autó

Az első valóban elektromos autó

Thomas Davenport, amerikai feltaláló 1835-ben készítette el az első elektromos autót. Ez egy hétköznapi gépjármű volt, amelyet elektromágneses meghajtással tervezett. Az elektromos autója egy akkumulátort használt energiaforrásként, és elektromos sínrendszeren közlekedett. Bár ez még távol állt a modern elektromos járművektől, Davenport próbálkozása előrevetítette az elektromos közlekedés korszakát, amely az évek során folyamatos fejlődésen ment keresztül, és napjainkban elterjedt és innovatív járműparkot eredményezett.

Miért csíp a víz?

Miért csíp a víz?

Természetesen nem azért, mert huncut kisfiunk csípőport szórt a vízbe. Az ok elektromos természetű.

A jelenség mögött az áll, hogy a vízhálózat egyes elemei között (pl. a csaptelep és a kád) elektromos potenciálkülönbség lép fel. Ez a potenciálkülönbség az emberi testen keresztül folyó áramként próbál kiegyenlítődni.

Sajnos a tényleges okot nehéz felderíteni, azonban mindenképpen elektromos hiba van a háttérben. Lehet egy sérült berendezés, aminek szivárgó árama visszajut a vízvezetékhálózatba; de a „kóbor” áram érkezhet a lakáson kívülről is.

A jelenséget megszüntetni egy megfelelően kiépített ún. védőösszekötő-vezető hálózat (korábban EPH hálózat) kialakításával lehet, ahol a nagyobb kiterjedésű fém tárgyak (víz-, gáz-, fűtés és szellőzőrendszer elemei) közös potenciálra vannak kötve.

en_GBEnglish