Jack St. Clair Kilby neve örökre beíródott a technológia történetébe. Az amerikai mérnök 1958-ban feltalálta az első működő integrált áramkört, amely elindította a mikroelektronika forradalmát, és megalapozta a modern digitális világot. Találmánya nélkül ma nem léteznének számítógépek, okostelefonok, műholdak vagy akár az internet sem olyan formában, ahogyan ismerjük.

Korai évek és tanulmányok

Jack Kilby 1923. november 8-án született Jefferson Cityben, Missouri államban. Édesapja egy elektromos vállalat vezetője volt, így Kilby már fiatalon kapcsolatba került a technológiával. Elektromérnöki tanulmányait az Illinois-i Egyetemen végezte, majd a második világháború után a Wisconsin-i Egyetemen szerzett mesterdiplomát.

Pályafutását a Centralab nevű cégnél kezdte, ahol hibrid áramkörökkel foglalkozott. 1958-ban csatlakozott a Texas Instrumentshez, ahol hamarosan történelmet írt.

Az integrált áramkör születése

Az 1950-es évek végén az elektronikai ipar egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy a bonyolult áramkörök egyre több alkatrészt igényeltek, amelyek összekötése nehézkes és megbízhatatlan volt. Ezt a problémát nevezték el „a zsúfoltság válságának” (tyranny of numbers).

Kilby felismerte, hogy a megoldás az lehet, ha az összes szükséges alkatrészt – tranzisztorokat, ellenállásokat, kondenzátorokat – egyetlen félvezető lapkára integrálják. 1958. szeptember 12-én bemutatta az első működő prototípust: egy germánium lapkára épített áramkört, amely képes volt oszcillációra.

Ez az egyszerű eszköz volt az első integrált áramkör – egy olyan technológia, amely alapjaiban változtatta meg az elektronikát.

A technológia elterjedése

Kilby találmánya gyorsan felkeltette a figyelmet, és a Texas Instruments szabadalmaztatta az ötletet. Bár más mérnökök – például Robert Noyce a Fairchild Semiconductor-nál – szintén dolgoztak hasonló megoldásokon, Kilby volt az első, aki működő példányt mutatott be.

Az integrált áramkörök lehetővé tették, hogy az elektronikai eszközök kisebbek, gyorsabbak, olcsóbbak és megbízhatóbbak legyenek. Ez a technológia tette lehetővé a számítógépek, mobiltelefonok, orvosi műszerek, űreszközök és számtalan más eszköz megjelenését.

Elismerések és Nobel-díj

Jack Kilby munkásságát 2000-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint „az integrált áramkör feltalálásáért, amely elindította a mikroelektronika forradalmát”. A díjat megosztva kapta Zhores Alferovval és Herbert Kroemerrel, akik a félvezető heteroszerkezetek fejlesztésében játszottak kulcsszerepet.

Kilby emellett számos más díjat is elnyert, köztük a National Medal of Science-t és a Charles Stark Draper-díjat.

Öröksége

Jack Kilby visszafogott, szerény ember volt, aki sosem kereste a reflektorfényt. Munkáját mindig a problémamegoldás és az újítás vezérelte. 2005. június 20-án hunyt el Dallasban, 81 éves korában.

Öröksége azonban ma is él. Az integrált áramkörök mindenhol jelen vannak: a számítógépekben, telefonokban, autókban, orvosi eszközökben, ipari vezérlőkben és még sok másban. Kilby találmánya nélkül a modern világ elképzelhetetlen lenne.