Nem meglep\u0151 m\u00f3don a vil\u00e1g els\u0151 kereskedelmi c\u00e9l\u00fa atomer\u0151m\u0171v\u00e9t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban helyzet\u00e9k \u00fczembe. A hidegh\u00e1bor\u00fas verseng\u00e9s (az USA \u00e9s a Szovjet\u00fani\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt) jelent\u0151s m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve volt az Idaho Falls-ben \u00fczembe helyezett Experimental Breeder Reactor I (EBR-I) elnevez\u00e9s\u0171 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny.. \u00c9s ez kiemelked\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa esem\u00e9ny volt a polg\u00e1ri c\u00e9l\u00fa atomenergia felhaszn\u00e1l\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n is.<\/p>\n\n\n\n
Az er\u0151m\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t m\u00e9g az 1940-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n kezdt\u00e9k meg \u00e9s a munk\u00e1latok eg\u00e9szen 1951-ig tartottak. A projektet az Argonne National Laboratory ir\u00e1ny\u00edtotta. Ez a c\u00e9g felelt mind a tervez\u00e9s\u00e9rt, \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9rt \u00e9s \u00fczembe helyez\u00e9s\u00e9rt. Walter Zinn, az Argonne National Laboratory munkat\u00e1rsa volt az EBR-I projekt vezet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n
Walter Henry Zinn (1906-2000) amerikai fizikus volt, aki jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott az atomenergia-ipar kezdeti fejleszt\u00e9s\u00e9ben. Zinn hozz\u00e1j\u00e1rult a vil\u00e1g els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u0151 atomreaktor\u00e1nak, a Chicag\u00f3i Pile-1-nek, \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez is.<\/p>\n\n\n\n
Zinn mellett m\u00e9g Enrico Fermi is szerepet kapott a az er\u0151m\u0171 tervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Ez a reaktor az\u00e9rt volt k\u00fcl\u00f6nleges, mert nemcsak energiatermel\u00e9sre, hanem \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s folyamatok tesztel\u00e9s\u00e9re is haszn\u00e1lt\u00e1k. Itt folytak az els\u0151 sikeres plut\u00f3nium termel\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek, amelyek kulcsfontoss\u00e1g\u00faak voltak a nukle\u00e1ris fegyverek \u00e9s az atomenergia ipar\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171szaki r\u00e9szletek k\u00f6z\u00f6tt kiemelkedik az EBR-I reaktort\u00edpusa \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nye. A reaktor egy n\u00e1trium-h\u0171t\u00e9s\u0171 grafit-moder\u00e1torral m\u0171k\u00f6d\u0151 reaktor volt. Ez azt jelenti, hogy a grafitot haszn\u00e1lt\u00e1k a neutronok lass\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a n\u00e1triumot h\u0171t\u0151anyagk\u00e9nt alkalmazt\u00e1k a reaktorban. Az EBR-I volt az els\u0151 olyan atomer\u0151m\u0171 volt, amelyben n\u00e1triumot alkalmaztak h\u0171t\u0151anyagk\u00e9nt a reaktor magj\u00e1nak h\u0171t\u00e9s\u00e9re. A n\u00e1trium kiv\u00e1l\u00f3 h\u0151\u00e1tad\u00e1si tulajdons\u00e1ggal rendelkezik, azonban rendk\u00edv\u00fcl reakt\u00edv a v\u00edzzel, ami komoly biztons\u00e1gi kock\u00e1zatot jelentett. Szerencs\u00e9re ennek ellen\u00e9re stabiliz\u00e1lni tudt\u00e1k az er\u0151m\u0171 h\u0171t\u0151rendszer\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A reaktor f\u0171t\u0151anyagak\u00e9nt ur\u00e1nt haszn\u00e1ltak az er\u0151m\u0171 egyetlen blokkj\u00e1ban. A term\u00e9szetes ur\u00e1n k\u00e9t fajta izot\u00f3pot tartalmaz; ur\u00e1n-238-at \u00e9s ur\u00e1n-235-\u00f6t. Az el\u0151bbi van jelen nagyobb mennyis\u00e9gben, viszonylag stabil \u00e9s a hasad\u00e1si folyamatokban kev\u00e9sb\u00e9 vesz r\u00e9szt. Az ut\u00f3bbi (az ur\u00e1n-235) jelenti az igazi f\u0171t\u0151anyagot, azonban ennek kis mennyis\u00e9ge miatt az ur\u00e1nt haszn\u00e1lat el\u0151tt d\u00fas\u00edtani kell.<\/p>\n\n\n\n
Teljes\u00edtm\u00e9nye k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 0,2 megawatt (MW) volt, ami kisebbnek t\u0171nhet a k\u00e9s\u0151bbi atomer\u0151m\u0171vekhez k\u00e9pest, de jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelentett az atomenergia ipar\u00e1nak korai szakasz\u00e1ban. A magahasad\u00e1s sor\u00e1n keletkez\u0151 h\u0151t haszn\u00e1lt\u00e1k g\u0151z k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re, ami egy turbin\u00e1n kereszt\u00fcl egy gener\u00e1tort hajtott meg, \u00edgy termelve az elektromos \u00e1ramot.<\/p>\n\n\n\n
A megtermelt elektromos \u00e1ramot n\u00e9gy darab 200 W-os izz\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k fel \u00e9s gyakorlatilag a megtermelt \u00e1ram elegend\u0151 volt a teljes l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny bevil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1r az EBR-I-t nem haszn\u00e1lt\u00e1k hossz\u00fa t\u00e1von energia el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a reaktor k\u00eds\u00e9rleti c\u00e9l\u00fa m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se \u00e9s a benne v\u00e9gzett kutat\u00e1sok \u00e9s tesztek fontos alapot teremtettek az atomer\u0151m\u0171vek k\u00e9s\u0151bbi fejleszt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9hez. Az EBR-I projekt hozz\u00e1j\u00e1rult az atomenergia b\u00e9k\u00e9s c\u00e9l\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s elfogad\u00e1s\u00e1hoz, valamint az atomenergiaipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez vil\u00e1gszerte.<\/p>\n\n\n\n
AZ EBR-I m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t 1964-ben le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, amikor m\u00e1r nem volt gazdas\u00e1gos fenntartani. Le\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a reaktort az Idaho Nemzeti Laborat\u00f3rium\u00e1nak adt\u00e1k \u00e1t. Az EBR-I a mai napig l\u00e1togathat\u00f3, mint m\u00fazeum \u00e9s oktat\u00e1si k\u00f6zpont, amely bemutatja az atomenergia korai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n